2011. május 1., vasárnap

Dávid király hárfázik - Róth Miksa üvegfestménye

Michelangelo: Dávid
(1500-1504)
Hárfával gyakran találkozni templomainkban, a legtöbbször Dávid király kezében tűnik fel a hangszer. Szobrok, festmények, üvegablakokra festett képek idézik fel bibliai alakját a hívők és a látogatók gyönyörűségére. Egy ilyen ábrázolás látható a nemrég felújított Thököly úti Rózsafüzér Királynéja Plébánia kézzel festett üvegablakán is.

A kb. Kr. e. 1010 és Kr. e. 970. között élt Dávid királyt gyakran nevezik a történelem egyik első név szerint is ismert hárfásának. A zsidó vallás úgy tartja, hogy a Messiás az ő leszármazottja lesz, a keresztények pedig őhozzá vezetik vissza Jézus családfáját. Nemcsak államférfi, de költő és zenész is volt.

Bár a legújabb tudományos kutatások szerint inkább lírán játszott, semmint hárfán, s a neki tulajdonított 73 zsoltár (verses imádság) a Bibliához hasonlóan nem egyetlen ember, sőt nem is egy nemzedék munkája, ettől függetlenül a szerzőségét kár volna teljes egészében kétségbe vonni: abban a korban talán a széppel is foglalatoskodtak a politikusok és államférfiak, a hangszer pedig népszerűbb, hétköznapibb eszköz volt.

A Góliátot legyőző Dávid legismertebb nyugati ábrázolása Michelangelo 1500-1504 között készített híres szobra, amelynek sokmás hasonló régi műalkotáshoz igencsak viharos sors jutott.

*

A Budapest diplomatanegyedének szélén álló Thököly úti templom neogótikus stílusban épült. Az épület a 7-es buszon utazók elől szinte elbújik az őt körülölelő hatalmas fák gyűrűjében, pedig egyik tornya 67 méter magas. Ám nem csak kívülről lenyűgöző az épület, számos kincs és ereklye is található benne. Ezekről így ír a templom honlapja:


„...A dominikánusok 1903-ban telepedtek le ismét Budapesten, jelenlegi helyükön, a Thököly úton. 1905-ben nyilvános kápolnát nyitottak, majd ugyanitt felépült a hatalmas templom és zárda Hofhauser Antal tervei szerint Paulheim Ferenc kivitelezésében, a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére (1912–15). 1915. október 3-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel, mint a rózsafüzér ima országos szentélyét. A plébánia 1919-ben alakult az erzsébetvárosi plébániából. A templomban a háborús sérülések rendbehozatala után, 1977-ben került sor az új liturgikus tér kialakítására Perczel Dénes tervei szerint.

40 éves szünet után 1989. szeptember 1-től 2007. augusztus 1-ig ismét domonkos szerzetesek látták el a plébánia és templom szolgálatát. 2007. augusztusától a főegyházmegye biztosítja a szolgálatot.

A templom egy magasabb és egy alacsonyabb toronnyal rendelkező, félkörös apszissal ellátott, latinkereszt alaprajzú, egyhajós, 4000 ember befogadására képes csarnoktemplom. Hossza 47 m, szélessége 30 m, magassága 22 m, tornya 67 m magas. Möller István tervezte a carrarai márványból faragott főoltárt, amelyen a Rózsafüzér Királynéja látható a kis Jézussal, balra Szent Domonkos, amint átveszi a szentolvasót, jobbra Sienai Szent Katalin, lejjebb külön fülkében Szent V. Pius pápa és Nagy Szent Albert püspök és egyháztanító szobra áll. A két kis mellékoltáron álló Jézus Szíve és Szent József szobor Ligeti Miklós műve. A kereszthajó oltárait az Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos oltárokat Petrovácz Gyula tervezte. Fölöttük Kontuly Béla 1940-es években készült freskói láthatók: a szent királyleány és a rendalapító életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Ugyancsak a két szent életéből látunk jeleneteket a freskókba foglalt üvegablakokon is. A színes üvegablakok Róth Miksa művei, a szentélyben a hét szentség, a hajóban ó- és újszövetségi jeleneteket mutatnak be. Az orgonakarzat alatt álló Pieta-t Antal Károly, Páduai Szent Antal szobrát Krasznai Lajos készítette.

A bejárat melletti hatalmas feszület a „tiroli kereszt”, amelyet tiroliak hoztak ajándékba 1930-ban gyalog a vállukon. Ez a kereszt ékesítette a Szentatya 1991-ben, a Hősök terén tartott szentmiséjének oltárát.

Az 1997-ben keletkezett tűz hatalmas károkat tett a templomban.

A templom kincse Árpád-házi Szent Margit csontereklyéje, Csernoch János ajándéka. Orgonáját a pécsi Angster cég készítette.”


A honlapon említett néhány évvel ezelőtti tűznek ma már nyoma sincs, a templom kívül-belül gyönyörűen felújítva várja a hívőket és látogatókat, nem mellékesen csodás orgona zenével is. Azok pedig, akik távol élnek Budapesttől, akár virtuális sétát is tehetnek az épületben.


A templom elérhetőségei:

Rózsafüzér Királynéja Plébánia
1146 Budapest, Thököly út 56.
Honlap: www.rozsafuzerkiralyneja.hu

*

Visszatérve Dávid királyhoz, ő az épület kézzel festett, több emelet magas ablakainak az egyikén látható. Mivel nehezen fotózható, ezért Nagy Károly plébános úrhoz fordultunk segítségért, aki még aznap a rendelkezésünkre bocsátotta a következő fotót. Köszönet érte!

Dávid király hárfázik
Róth Miksa műhelye
(1914-1935)

A képet Róth Miksa (1865-1944) festette, aki nagyobb műhelyt tartott fenn segédekkel, akárcsak a reneszánsz mesterei. Németországban, Franciaországban, Angliában és Belgiumban is tanult, s minden idők legelismertebb magyar üvegfestőművészé vált hosszú élete során. A domonkos templomnak készített műveit, így a Dávid királyt is, a Róth Múzeum az egyik fő művének tekinti.

A festményen a gótika elemei keverednek modern stíluselemekkel. Maga a hárfa középkori, s még ha kissé furcsa is a mai szemnek, gyakran látni ilyet a régi ábrázolásokon. Egyik érdekessége a háromlevelű lóhere, ami a Szentháromságot szimbolizálja. A király azonban inkább hasonlít Erkel Bánk bánjához vagy Wagner valamelyik hőséhez, semmint az ókori uralkodó történelmileg hitelesebb alakjához. Más az öltözéke, a ruhaviselete és a hatalmi ékszerei is, mint amilyen az ókorban lehetett. Ez persze nem baj, sőt ellenkezőleg. Egyfelől a gótika korában is divat volt kortárs öltözetben ábrázolni régen élt embereket. Másrészt igazi bájt kölcsönöz a hárfásnak a historizáló, már-már meseszerű megjelenés. Dávid arcán áhítat tükröződik, tekintetét az égre emeli. Hangszer és játékos eggyé válik a vallásos révületben, s szinte halljuk is az éteri zenét.

Talán még egy érdekesség. Zsoltár szavunk német közvetítéssel ókori nyelvekből jött. S milyen a véletlen, mind a latin psalterium, mind a görög pszaltérion eredetileg hárfát jelentett!