2011. június 4., szombat

Még egyszer Bochsa-ról

A Nicolas-Charles Bochsa életét bemutató előző cikkből kimaradt két apró, de fontos részlet. Ennek oka, hogy az életműről szóló írást nem akartuk poénokkal „agyoncsapni” - hátha kiskorúak is olvassák és okulni akarnak belőle. Most pótoljuk a hiányokat.

Bochsa-nak többször is meggyűlt a baja a törvénnyel, és a 19. században ez egyben azt is jelentette, hogy erkölcsi megvetésnek, kiközösítésnek tette ki magát az elkövető. Nehéz ezt ma egy olyan korban elképzelni, amikor csupán „technikai részletkérdés” az elítélés, és rövid szünet (szabadulás) után minden ott folytatható a közéletben, ahol éppen abbamaradt...

A 19. században főbenjáró bűn volt a bigámia is. Ez egy görög eredetű szó, magyarul kettős házasságot jelent. A kriminalisztikában jártasak persze tudják, hogy a valóságban ez inkább többes házasságot és üzletszerű elkövetést jelent, Bochsa-t azonban nem a házasságszédelgés anyagi oldala érintette meg. Feleségét és gyermekeit Franciaországban hátrahagyva, a kényszermunka büntetés elől Angliába menekülve új életet kezdett, és ebbe természetszerűleg egy új párkapcsolat is beletartozott. Akkoriban a válás nem volt egyszerű dolog. Úgyhogy 1839-ben, anélkül, hogy elvált volna, elvette egy híres kurtizán húgát, Amy Wilson-t. Az esetre persze hamarost fény derült, botrány kerekedett, és Bochsa-nak újfent menekülnie kellett.

Más kérdés, hogy száműzetésébe nem az új hitvese követte, talán bolond lett volna elhagyni Londont és az ottani fényűzést. Bochsa helyette egy háromgyermekes, férjezett asszonyt szöktetett meg...

A másik körülmény, amiről pótlólag szólni kell, hogy élete nagy szerelméről, a végül is megszöktetett Anna Bishop operaénekesről fennmaradt néhány fénykép és egyéb ábrázolás. Az egyik ilyen következik, különösebb kommentár nélkül. Talán annyi tehető mégiscsak hozzá, hogy a szökéshez remélhetőleg egy ennél kényelmesebb ruhát választott:


További képek és dokumentumok érhetők el itt Bochsa életéből: