2015. július 24., péntek

Fényképek a Würtzler-testvérek életéből

Würtzler Arisztid hárfás 1956-57 telén emigrált Magyarországról, életét az Egyesült Államokban élte le. Ám nem egyedül, hanem testvérével, Bélával együtt vágott neki a hosszú útnak, ami az ötvenes évek zárt világához képest kalandot, óriási lehetőségeket, de nyilván nagy nehézségeket is ígért a fivéreknek. Új hazájukban mindketten sikeresen vetették meg a lábukat, és nagyívű pályát futottak be. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy kezdetben még a nyelvet is el kellett sajátítaniuk.

Arisztid testvére Würtzler Béla volt, aki bőgőn játszott. Itthon tagja volt a Magyar Operaháznak, méghozzá kilenc éven át. Az USA-ban a Detroiti Szimfonikus Zenekar, majd öt év után a Bostoni Szimfonikusok tagja lett. Érdemes beleolvasni dr. Géczy Károly Vándorévek muzsikája című írásába, amelyben szemtanúként, de barátként is ír a Würtzler-fivérek amerikai pályájáról. (Nem lehetünk elég hálásak neki, hogy engedélyezte könyve egyes részeinek a megjelenését a blogunkban, ez úton is köszönet érte!)

Béla fia, az amerikai születésű Bela Wurtzler ugyancsak zenész lett. Country és dzsessz műfajokban alkot. Nemrég küldött néhány fotót, amit örömmel teszünk közzé halhatatlan édesapjáról és nagybátyjáról, Arisztidról.

Az első képen a testvérek láthatók egy próbahelyiségben:

Würtzler Arisztid és Béla


A másik kép egy festménynek a részlete, amelyen Würtzler Béla mellett Mérei Ferenc látható:

Würtzler Béla portréja
a festményen

Bár a képek keletkezésével kapcsolatban nincsenek konkrét információk, mégis hasznosak az ilyen fotók is. Közelebb hozzák ugyanis a régen élt hírességeket a szemlélőhöz, és segítenek megérteni őket és életútjukat.


The Railway Kings


Bela napjainkban Floridában, Szt. Petersburgban él. Nem esett messze alma a fájától, mivel basszusgitározik, counrty- és dzsessz-zenével foglalkozik. Saját stúdiója van, együttesének neve The Railway Kings. Érdemes az oldalakat felkeresni, mert bele lehet hallgatni Bela néhány felvételébe!

2015. július 10., péntek

Hárfa-Trió - újabb szenzációs régi videó

2008-ban, Lajtha László (1892–1963) Kossuth-díjas zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulóján, a köztévé emlékműsort készített, amelyben a hárfa is szerepet kapott.

A műsor címe „Hárfa-trió” volt, alcíme pedig: „45 éve hunyt el Lajtha László”. Sajnos korlátozott a hozzáférés a videóhoz, ami azt jelenti, hogy csak a NAVA-pontokban tekinthető meg teljes egészében.

Az interneten bárki számára hozzáférhető részletben Lubik Hédi, Vass Mária és Fejér András zenél. Ez a rész a hatvanas évekből való, fekete-fehér, de az előadók személye miatt rendkívüli élmény a megtekintése.


2015. július 6., hétfő

Régi magyar hárfások filmhíradón

Úgy tűnik, hogy számos értékes tartalom kerül ki folyamatosan az internetre a különféle archívumokból, amelyekből persze mi is csemegézhetünk. Most egy neves angol adatbázisban bukkant fel egy értékes és izgalmas magyar tartalom.

Ki tudja, hogyan és miért került a hatvanas évekből származó rövid magyar híradófilm az angolokhoz, a British Pathé nevű vállalat archívumába. Akár mi is volt az útja-módja ennek, felbecsülhetetlen a filmecske értéke, hiszen bizonyítja, hogy a művészi hárfázás mellett a népies, szórakoztató jellegű muzsikálás, sőt a hangszerészet, azaz a hárfaépítés és hárfajavítás is magas színvonalú volt a  régi, szocialista Magyarországon.

A videó fekete-fehér és mindössze egy perc hosszúságú, ám magyar nyelvű a kommentár. Sajnos nem beágyazható blogunkba, csak az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el. Vigyázat, a Youtube-tól eltérően előfordulhat, hogy a videó betöltésére és elindulására egy percet várni kell:

http://www.britishpathe.com/video/hungarian-harps/query/harp

A filmhíradó szövege:

Ezt a hangszert 3000 éve ismerik. Már a fáraók korának is kedvelt hangszere volt. Különleges zenei élmény a hárfaművészek önálló szereplése a koncerteken.

A hárfa keretének faragása, a húrtartó foglalatok és a díszítések elkészítése nagy szakértelmet igényel. Az elkészült hárfa kézműipari remek és egyes darabjai 100 000 Ft-nál is többet érnek.

Most szokatlan helyen, a Bakony völgyében a Koloska Csárdában szólaltatják meg ezt az ősi hangszert a Gertner-fivérek.

Érdekesség, hogy a Koloska csárda még ma is áll, és vendégeket is fogad. Természetesen értesítettük őket és a Gertner-családot is a filmről, ami nyilván nagy élmény nekik. Végül még egy adalék a szöveghez: a hatvanas években egy jogszabály szerint a 36 éve pályán lévő egyetemi tanárok havi fizetése 4 000 Ft volt. Tehát egy hárfavételhez 25 havi jövedelem volt szükséges.