2015. október 11., vasárnap

Hárfás beugrás: egy százéves pletyka ízei

A pletykát nem tegnap találták fel, ahogy a reklámot sem. S mértékkel természetesen mindkettőnek fontos szerepe van a mindenkori társadalmak életében, mert információt közvetítenek, ami által egyben tartanak közösségeket. Az alább következő régi írás ezt példázza. Hogy milyen magas szinten űzték a szakmát a korabeli marketingesek, azt jól mutatja, hogy a cikk megjelenésének helyet adó napi lapot (!) néhány összeállt, együttműködő színház működtette, illetve hogy levelezőlapokat is megjelentettek az adott színházi műsorhoz.


Színházi pletykák.

Budapest, december 4.

Haydé kisasszony.


Ez a szépen — és Heine révén ismerősen is — csengő exotikus név pénteken este vonult be a budapesti színházi világba.

A ki viseli: szép, fiatal leány és a Bohémszerelem nagy zenei sikeréből egy nem jelentéktelen részt írhat a maga számlájára. A Magyar Színház karmestere: Donáth Lajos a megmondhatója, hogy Haydé kisasszony valóban nagy érdemeket szerzett a pénteki nagy siker körül, áldozatkész és zseniális beugrása révén. Pedig csak a zenekarba — „ugrott be”.

Korabeli levelezőlap Kornai Berta
színésznővel, a Bohámszerelem
szereplőjével
Úgy történt a dolog, hogy hárfásra volt szüksége a Magyar Színház-nak. Herblay partitúrájában nagyon fontos szerepet juttatott a hárfaszólamoknak, e lágy hangszer színezte a Bohémszerelem legszebb számait. A régi hárfás az utolsó napokban eltávozott és az uj hárfás — egy fővárosi katonazenekar tagja — pedig nem foglalhatta el helyét, mert nem tagja a színházi zenészek szövetségének és a zenekar tagjai szolidaritást vállaltak, hogy csak e szövetség tagjaival játszanak együtt.

A premier napján a karmester a haját tépte; nem volt hárfás. És Budapesten — minden szorgos kutatás daczára — nem birtak felfedezni egy hárfást, a kire rá bízhatták volna a fényes művészi feladatott.

Leszkay igazgatónak jutott eszébe a mentőidea: telefonozott Bécsbe hárfásért. Egy ismert nevű bécsi hárfaművésznőt: Haydé Günsmann-t, ajánlották neki.

— Üljön rögtön vasútra a hárfájával együtt, — telefonozta a direktor — este hét órakor várom a vonatnál!

Félórával a premier kezdete előtt érkezett meg Bécsből — a hangszerével együtt — Haydé kisasszony. Már csak annyi idő volt, hogy kocsiba vágják magukat és lóhalálában a színházhoz hajtassanak. Negyed nyolc után öt perccel a zenekarban ült a bécsi kisasszony és forgatta a Bohémszerelem hárfa-stimmjét, melyet — ezúttal látott életében először.

A karmester megadta a jelet és „Fräulein Haydé” — idegen színházban, egy előtte teljesen ismeretlen operettben — bebizonyította, hogy elsőrendű művésznő. „Blattról” lejátszotta, finom művészettel — mely nagy érdeklődést keltett a nézőtéren is — az egész hárfa-stimmet. Elejétől végig.

— Száz forintomba került ez a kaland — konstatálta premier után Leszkay igazgató — de nem adom ezerért, hogy ilyen pompásan sikerült!

És a feleségével együtt elvitte Haydé kisasszonyt egy — pezsgős vacsorára.


Tartarin.

Forrás:
  • Magyar Színpad. Színházi Napilap. Bp., 1905. december 4., 3. o. (8. évfolyam 336. sz.)