2016. november 26., szombat

Lewy Melanie hangászati mulatságai Magyarországon

Valljuk be őszintén, vagyunk néhányan, akiknek elsőre nem sokat mond a Lewy név, s igencsak gondolkoznunk kell, hogy hol is hallottuk. Pedig itt a blogon is írtunk már Lewy asszonyról és testvéreiről, igaz, csak röviden. Eláruljuk: Lewy Melanie nem volt más, mint Elias Parish Alvars neje, aki maga is mestere volt hangszerének, a pedálos hárfának. Ebben a cikkben a Lewy család magyarországi koncertjeivel kapcsolatos újságcikkeket szemlézzük.

Melanie magyar nyelvű életrajza még megírásra vár. Itt most csak azt emeljük ki, hogy csodagyerekként indult. Pontosabban indultak, merthogy testvérei, Carl és Richard is ragyogóan játszottak zongorán és kürtön. Mivel apjuk kiváló muzsikus és impresszárió volt, egyben jó pedagógus is, ezért már gyermekkorban elkezdték a koncertezést Európa szerte. Így jutottak el 1837-ben, majd 1840-ben Magyarországra, frenetikus sikert aratva. A korabeli lapok ennek megfelelően bő terjedelemben foglalkoztak az 1837. március 27., 30., április 1., 2. és 3., valamint 1840. november 17., 21., 28., 29. és december 7. napokon tartott koncertekkel.

Melanie Lewy portréja 1840 körül
(Müller litográfiája)
Egy beszámoló szerint a publikum négyszer tapsolta vissza a gyerekeket, akik közül különösen a nyolcéves Richardért és játékáért lelkesedtek. Egy másik írásban azt olvasni, hogy üresen maradtak a székek egy neves osztrák művész koncertjén, mert az egész város Lewyéket akarta látni és hallani. De másféle érdekességek is felbukkannak a régi-régi híradásokban. Melanie-t például több 1837-ben megjelent cikk is 10 éves lánykának írja le. Egy osztrák forrás szerint viszont 1824-ben született, 1837-ben tehát 13 esztendős volt. Valószínű, hogy reklámfogásként fiatalították meg Melanie-t, ezzel is növelve az érdeklődést a család iránt. (Tegyük hozzá: mivel Melanie 1842-ben, tehát alig öt évvel a magyarországi út után házasodott össze Parish Alvars-zal s első gyermeküket 1843-ban szülte, már csak ezért is valószínűbbnek tűnik, hogy 1837-ben nem 10, hanem 13 éves volt.)

De van még egy érdekesség, amit feltétlenül ki kell emelni a szemelvényekből. A Magyarországon 1842-ben még nagyon újnak és ritkának számító pedálhárfát lábintó-hárfának nevezte egy újságíró. A láb nyílván arra utalt, hogy lábbal történik a kromatikus pedálhárfa hangolása játék közben. Az intó pedig a nyomásra, mozgatásra, hangolásra, tehát a pedálozásra. Hogy baj vagy sem, azt nem tudni, mindenesetre a lábintó kifejezés hamar kikopott a beszédünkből, hasonlóan sok más nyelvújítás kori szóhoz, az interneten alig találni vele kapcsolatos forrást.

Visszatérve az életrajzhoz, Melanie tehát kevéssel a magyarországi koncertek után, 1842-ben hozzáment bécsi tanárához, Parish Alvarshoz, akinek darabjait nálunk is játszotta. Tizennyolc éves volt a házasságkötéskor, hamarosan két gyermekük született. Ezekben az években egyik támogatójuk a Bécsben élő gróf Esterházy Johanna magyar hárfás volt, akinek Parish Alvars 27 művét ajánlotta. Nem sokáig élvezhették azonban a családi boldogságot. Az 1848-as forradalmak miatt Parish Alvars számos mecénása elmenekült a városból, s megrendült az anyagi helyzetük, majd 1849 elején, betegség miatt Parish Alvars elhunyt. Mindössze 40 évet élt.

Melanie-ra nehéz esztendők vártak, tartozások miatt még bíróság elé is citálták. A zenélést nem hagyta abba, testvéreivel továbbra is játszott és végül sikerült talpra állnia. Ám a sors ismét közbe szólt. 1856-ban Wiesbadenben ő is elhunyt alig 32 évesen.

Az alábbiakban a magyarországi útról szóló korabeli híradások és kritikák következnek. A részletes műsorrend betekintést enged a korabeli zenehallgatási szokásokba, és nemcsak művészi értelemben. Az egyik hír olvastán például gondolkodóba esik az ember, hogy az akkori koncerttermekben ki fizette a fűtést, ha volt egyáltalán... Jó szórakozást!



Honművész (alapította és szerkesztette: Róthkrepf Gábor), 1837. január-június (5. évf.)


1837. március 30., 26. szám, 207. old.

Pesten Lewy úr, a bécsi udvari dalszínház hangászkarának tagja, igen jeles kürtfúvó, gyermekeivel együtt húsvéthétfőre (márc. 27-re) hirdeté a redut-teremben tartandó első hangversenyét; miről máskor bővebben.



1837. április 2., 27. szám, 215-216. old.

Pesten Lewy Eduard Constantin úr (Bécsben hangásztanító, az udvari hangászkar tagja, s az udv. dalszínház magányjátszója a vadászkürtön) márc. 27-kén ötödfél órakor add családjával együtt 1 pengő ft. bemeneti díj mellett első igen érdekes concertját a városi kisebb táncteremben; melynek részei következők: 1) RossiniItaliana” daljátékának ouverture-je. 2) Beier brillant változatai chromaticai kürtre s fortepianóra; orchestrum kísérete mellett játszá a versenyt adó s idősebb fija Károly. 3) Mercadante „Eliza és Claudio” daljátékából kettős dalt éneklének Kaler és Kreipl urak. 4) Paris Alwars concertinóját játszá lábintó-hárfán (Pedalharfe) orch. kíséretével Lewy úrnak 10 éves leánykája Melania. 5) DivertimentoPuritánok” című daljáték némely themájira; játszá kürtön a még nem egészen 8 éves Lewy Richard. 6) „A malom-kerék” Uhlandnak Kreutzer Konradin által énekre alkalmazott költeményét fortepiano s kürt-kíséret mellett előadák Oberhoffer dalszínész úr, a versenylő, és idősb fija Károly. (Ez közkívánságra ismételteték.) 7) Négyes versenygő (quatuor concertante) két chromaticai kürtre, fortepianóra, s hárfára. Előadák Lewy úr s három gyermeke. E hangász-családnak ügyessége átalján véve igen meglepőleg hatott a nagyszámú hallgatókra, kik azt minden szám után zajos tapsokra s ismétlett előhívatásra méltaták. A kisded Richard leginkább részesült a köztetszésben, kinek a közönséges nagyságú vadászkürtön történt erős és kellemes játszása mindenkiben elragadtató csudálkozást gerjeszt. — Méltán ajánlhatjuk a hangászcsaládot a t. közönség élénk pártfogásába. — 30-kán e művész család a pesti színpadon adott hangversenyt, miről bővebben máskor.



1837. április 6., 28. szám, 224. old.

Ápr. 1-jén, mielőtt Lewy úr adná concertját, Boieldieu-nek „Párisi János” daljátékát láttuk, melyben Bayan I. a. (hgné) második próbáját mutatá ének-tehetségeinek, hasonló szerencsével s buzdítással, mint első ízben. Nyiriné assz. mint Lorezza lépett ismét fel.



1837. április 9., 29. szám, 231-232. old.

Pesten Lewy úr és családja március 30-kán a városi színházban adá második hangversenyét számos hallgatók jelenlétében. Az előfordult műdarabok következők. 1) MozartFigaro” daljátékának ouverture-je. 2) Duó concertante fortepianóra s chromaticai kürtre szerzé Payer, előadák Lewy úr s fija Károly. 3) Nagy dal „Pirata” című daljátékbul hangászkar-kísérettel; előadák Kaler úr, s a férjfi kardalnokok. 4) Fantázia lábintó-hárfára s különféle kedvelt daljátékokbul vett themák szerint (melyek között egy magyar nótát is vevénk észre); előadd a 10 éves Lewy Melania. 5) Divertimento „Puritánok” daljátékbul vett némely themákra (ugyan az, melyet múltkor hallánk); játszá a még nem egészen 8 éves L. Richard. 6) „Az öntudat” ének Lachner Ferenctől tenor hangra, kürt- és fortepiano-kísérettel; előadák Kreipl és Lewy urak, s ennek Károly fija. 7) Különféle, két chromaticai kürtre, lábintó-hárfára, s fortepianóra „Elisire d’Amore — és — Furioso” című daljátékokbul kölcsönzött themákra, melyek között igen meglepő sikerrel hallottuk, a Vieuxtemps által játszatott első lassú magyart, melyet a kis L. Richard jelesen ada elő, atyjának és testvéreinek kíséretével, kik egyszersmind az egésznek előadásában is részt vevének. — Megelőzé a hangversenyt Tell Wilmos daljátéknak ouvertürje, s második felvonásának néhány jelenete. A hangverseny minden része közfigyelmet s tetszést gerjeszte a hallgatókban. Különösen pedig a kis Richard vala ismét az, ki legtöbb tapsban s előhívatásban részesült. Ápr. 1-jén ismét a színpadon adá hangversenyét e művész család nagyszámú hallgatóság előtt, melynek tárgyai voltak: 1) Herz változatai az „Othello”-marsra; fortepianón játszá L. Károly. 2) Himmel változatai „Alexishoz” című dalra; játszók két kürtön L. úr és Richard fija. 3) Uhland-nak „malomkerék” költeményét Kreutzer muzsikája szerint éneklé Oberhoffer úr kürt (L. úr) kísérete mellett. 4) A már hallatott „quatuor concertante” az egész család által előadatva a jelen volt közönségnek legnagyobb elégedésére. — 3-kán ugyan a színpadon a Czvrczek úr orchestrumi tagnak részére adatott concertban is részt vett e köztetszést nyert négyes hangász.

*

Pesten a nemzeti casino teremében ápr. 2-kán ismét igen érdekes hangászati mulatság adatott, melynek részei: Onslov Gy. A-moll quintettjének két darabja. 2) Ries Ferd. Cis-moll concertja; játszá fortepianón W. H. kisasszony, ugyan az, ki Vieuxtemps úr első concertjában oly igen kedvezőleg, művészeti jelességére nézve, ismerteté meg velünk magát. 3) Van der Brée „Adolph am Grabe Mariens” dalját éneklé a csinos hangú Stoll dalszínész úr. 4) Végre a Lewy család lepé meg a közönséget, nevezetesen Kruft Mikl. sonatájával előadatva Lewy úr és Károly fija által kürtön és fortepianón. Berekesztésül a kis Lewy Richard ön szántábul Kreutzer változatait lengyel finaléval játszá billentyűs kürtjén egyéb hangszerek kísérete mellett, miért őt a hallgatóknak csaknem szűnni sem akaró tapsaik jutalmazák. A havas és esős idő daczára ismét nagy számú hallgatók gyűltek egybe.



1837. április 16., 31. szám, 248. old.

Pesten Czwrczek Jósef úrnak a pesti színház orchestrumi tagjának, hasznára, ápr. 3-kán ugyanazon városi színházban egy hangászati és szavalati mulatság adatott két osztályban, mely alkalommal Lewy úr, a jeles bécsi hangász, családjával együtt nyilvános helyen utójára játszék elutazása előtt. Az első osztály részei következők valának : 1) A „báléj” című daljáték ouverture-je. 2) Grand divertimento fortepianóra s vadászkürtre a hangászkar kíséretével Thalbergtűl; előadák Lewy és idősb fija Károly. 3) „Az asztal” című költemény Kuffner-tól; szavalá Grillné assz. 4) „Az erdei madár” ének szoprán-hangra, kürtre, és fortepianóra; szerzé Lachner Ferencz; előadák Segatta assz. Lewy úr, s ennek fija Károly. 5) Fantazia lábintó hárfára; előadá a 10 éves Lewy Melania. A második osztályrészei: 1) Ouvertura az itteni színház tagjátul, Merker úrtól. A szilárdabb szerzemények sorába tartozó hangmű ugyan, de különös teszést első hallásra nem vala képes a jelenlevőkben gerjeszteni. 2) „A két csalogány” kettős dal két férjfi-hangra s fortepianóra; szerzé Hackl Antal; előadák Kreipl, Kaler urak, s Lewy Károly. 3) „A lótakaró” költemény Nicolai-tól; szavalá igen helyesen Demmer úr, a pesti színház rendelője. 4) Versenylő négyes 2 vadászkürtre, fortepianóra, s lábintó hárfára; előadá Lewy úr gyermekeivel. A szép számmal volt hallgatók minden számot megtapsoltak, s a művészeket, különösen a kis Richardot , többszeri előhivatásra is méltatták.



Athenaeum [kiadó szerkesztők: Schedel (Toldy Ferenc) és Vörösmarty Mihály, szerkesztő társ: Bajza József], 1840/2. félév


1840. november 22., 42. szám, 671. old.

Novemb. 17. Bérszünetben: Borgia Lucretia című Donizetti nagy operájának első felvonása. Ezt követé a bécsi testvér Lewy Melania, Lewy Károly és Richard nagy hangversenyük hárfán, zongorán és vadászkürtön.



1840. november 26., 43. szám, 687. old.

Novem. 21. Bérszünetben Montecchi és Capuletti párt című opera 1. és 2. felvonása. Ezt követé Lewy testvérek hangversenye.



1840. december 6., 46. szám, 735. old.

Nov. 28. Bérszünetben: Magyar vigalom. Néma táncjáték 1 szakaszban. Ezt követé Lewy testvérek harmadik és utolsó hangversenye 1 szakaszban.



Honművész (alapította és szerkesztette: Mátray Gábor), 1840. július-december (8. évfolyam, 53-104. szám)


1840. november 19., 93. szám, 754. old.

Lewy művészcsalád Bécsből Pestre érkezvén, első hangversenyét most kedden (17-kén) adá a nemzeti színpadon, miről jövő számunkban bővebben. E művészekkel (Lewy Richard, Melania és Károly) már egy pár év előtt ismerkedének meg a Pestiek, s akkor, is rendkívüli kitüntetésben részesültek. Reméljük, hogy a részvét nemzeti színházunkban (hol szombaton, 21-kén, másodszor lépnek fel) még élénkebb lesz.



1840. november 22., 94. szám, 759-760. old.

PESTEN, nemzeti színpadunkon nov. 17-kén bérszünettel „Borgia Lucretia” Donizetti nagy operájának 1-ső felvonása köztetszésre adatott. A nézőterem, nehány páholyt kivéve, ismét sűrűn vala elfoglalva hallgatókkal, kik zajos tapsok s előhívásokkal tisztelők a címszerepben ismét jelesen működött Schodelné asszonyt. Követé ezt a három fiatal testvér művésznek – Lewy Melanie, Károly és Richard –, derék hangversenye, melynek részei voltak: 1) Lachner „impromptu” hangműve, orchestrum-kísérettel előadá chromaticai kürtön Lewy Richard, ez a kellemes külsejű kis művész oly jelességgel, miként sok meglett korú sem volna képes utánozni. Ő valóban csuda-lángész maga nemében, s nem lehete őt számtalan zajló tapsokkal nem üdvözölni. 2) Szerény kellemes nénje, Melanie, fantáziát játszott pedalhárfán, hangászkar kísérete mellett „Norma” operából kölcsönzött themákra. A mű szerzője Parish-Alvars. A fiatal művésznő gyengéd bánást s nagy ügyességet fejte ki hangszerén, melynek megismertetése közönségünk előtt kívánatos volt, mert ilyesmit hallani a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. (Vajha volna Budapesten oly hárfás, kit operáinknál használhatnánk!) 3) Lewy Károly úr „Borgia Lucretia” operából vett motívumokra magány-versenyt játszott fortepianón saját szerzeményeiből. A fiatal művész gyakorlott készséget tüntete elő, s biztos reményt nyújta egykori valódi mestersége felől. Játszásmódjából több ízben sejteni engedé, hogy Lisztet gyakran hallotta, s műveit tanulmányául vette. 4) Végre mind a három testvér, ki-ki saját hangszerén, hangászkar kíséretével, elegy versenyt játszott, melyben ismét ki-ki fényes tehetségeit tünteté ki. A tetszést oly nagy mértékben nyerék meg, hogy előadásaik után háromszor, négyszer is élénk zajjal hívattak.



1840. november 26., 95. szám, 766. old.

PESTEN, nemzeti színpadunkon (…) 21-kén „Montechi és Capuletti-párt” Bellini operájának két első felvonása jutott színre. Romeo szerepét a szokott zajos tapsokkal tisztelt Schodelné assz. ismert jelességgel vivé. Éder k. a. (Julia) vagy nem volt eléggé készülve, vagy nem elég jó kedvű. Thybald szerepét Egressy Benj. úr vállalá el. Erre a Lewy müvésztestvéreknek második hangversenye következék, melynek részei valának: 1) „Zampa” operának ouvertureje, a színi hangászkar által előadva. 2) Phantasia Donizetti „Borgia Lucretia” operájából. Chromaticai vadászkürtön elöadá a kedves kis fúvó angyal (mint őt Bécsben nevezék), Lewy Richard. 3) Parish Alwars változatai Bellini „Tenda Beatrice” operájából vett themákra. Játszá lábintós hárfán a kellemes Lewy Melanie k. a. 4) Thalberg „Andantéja” és Liszt „Mazur s Galoppja”. Játszá fortepianón a derék fiatal művész Lewy Károly. 5) Elegy-verseny Beethoven némely motívumaira, a művész herlevél által. 6) Végre zajos kívánságra ugyan ők Rákóczy „indulóját”, játszák a szerint, miként azt Liszttől hallottuk. A fiatal művészek ma is oly nagy tetszést gerjesztének, hogy minden szám után zajos tapsok közt háromszor hívattak elő.



1840. december 6., 98. szám, 792. old.

PESTEN, nemzeti színpadunkon (…) 28-án a gonosz sors tréfálta meg színházunk látogatóit. Lewy testvéreknek utószori s Carelle Alphonse úrnak, a párisi kir. gymnastikai iskola első s különben is Europa szerte nagyhírű groteszk-táncosának, úgy Rigl úrnak, Bécsben a József városi színház fő groteszk-táncosának, legelső felléptök vala hirdetve. A színterem tömve volt nézőkkel; s ím mi történik? Carelle úr mindjárt az első szakaszra hirdetett ,,magyar vigalom”-i táncközben megcsuszamodván, egyik lábidegét annyira megrántotta, hogy táncát s a mai napra hirdetve volt egyéb műtéteit folytatni képtelen lőn. Így tehát a Lewyek hangversenye után következett „egy óra Velencében” című néma táncmulatságot is ő nála nélkül s e szerint csak tökélyetlenül kellett előadni. A két táncjáték között létesített hangverseny jóformán pótolá a sajnosan vett hézagokat. Annak részei voltak: 1) Auber „porticii néma” operájának ouverture-je; igen jelesen s zajosan megtapsolva játszatott a színi zenészkar által. 2) Fantazia fortepianóra „Borgia Lucretia” opera motívumaira. (Lewy Károly úr) 3) Impromptu kürtre Bellini „Puritánok” operájából vett themák fölött. (Lewy Richard). 4) Romance és induló hárfára Parish Alwarstól. (Lewy Melanie k. a.) 5) „Az erdei madárka” (Lachner dalja) éneklé Shodeine assz. kürt (Lewy Richard) és fortepiano (Lewy Kár.) kísérete mellett, oly tetszést aratva, hogy a szűnni nem akart tapsra Schod. assz. azt ismételni szíves volt. 6) Phantasia hegedűre, szerzé (Ernst szellemében) és előadá Kolm D. úr, a nemzeti színház első hegedűse. 7) Elegy verseny Mehul „József és testvérei” operájából vett themák fölött. Előadá a három Lewy-testvér. A közönség ma is élénk bizonyítványait adá a művésztestvérek jeles tehetségei méltánylásának; különös zajos tapsokkal fogadá a kis kürtös Richardnak valóban meglepő előadását.



1840. december 6., 98. szám, 794. old.

Pesten a nemzeti casino teremében nov. 29-én adatott hangászati mulatságot oly nagyszámú közönség látogatá, hogy a nagy terem annak befogadására kicsiny lévén sokan a mellékterembe szorulni valának kénytelenek. Részei voltak 1) Beethoven quartettje. 2) Phantasia vadászkürtre „Borgia Lucretia” operából vett dalok felett; játszá Lewy Richard. 3) Parish Alvars romancai hárfára; előadá Lewy Melanie k. a. 4) Változatok Beethoven themái felett, kürt, hárfa s fortepianón előadva Lewy Richard, Melania és Károly által. 5) Kohn D. egyik ismert magyarja ugyan azok által. A tetszés rendkívüli bizonyítványaival fogadtattak e művész herlevél által játszatott hangművek. Az utóbbiban bámulva hallottuk ismét a kis Richardnak rendkívüli tehetségét, ki mind azt, mit Kohn úr egyébkor hegedűn, ő most kürtön bámulandó ügyességgel a legpontosabban játszá.



1840. december 13. 100. szám, 810. old.

A Lewy-család dec. 7-én adá búcsúversenyét a német színházban.

*

Merk úr, ama híres violoncellista, ugyan 7-kén adá első versenyét a kis redutteremben. Részei voltak: (…) Divertissement magyar themák fölött; szerzé s játszá a versenylő úr, kinek gyönyörű és remek játszás módja úgy elragadá a hallgatókat, hogy minduntalan zajos tapsokkal tiszteltetett. E derék bécsi művész volt tudtunkra első, ki nálunk hirdetményét magyarul is nyomatá; a teremet fűtteté, és mi ritkaság, minden versenyművét egész hangászkarral kísérteté: így tehát hízelgni törekvők a nemzetnek is, a többi közönségnek is: de mindkettő elég hidegen vévé áldozatját; mert hangversenyére fájdalom! oly kevesen jöttek, hogy talán költségei sem téríttettek vissza. Meglehet azonban, hogy ezt a Lewy-családnak ugyan e napi estvére hirdetett versenye okozta.



Jelenkor (szerkesztette és kiadta: Helmeczy Mihály), 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)


1840. november 21., 94. szám, 373. old.

17-ikén bérszünettel „Borgia Lucretia” dalmű egy felvonása és Lewy család zeneversenye.



1840. november 28., 96. szám, 381. old.

21-ikén bérszünettel „Romeo és Julia” dalmű egy része, és Lewy család hallatá magát kürtön, hárfán és zongorán; nézők nem oly számosán, mint e jeles művészcsalád érdemlette volna.



1840. december 5., 98. szám, 390. old.

28-ikán bérszünettel Lewy család hangversenye mulattatá s gyönyörködteté a közönséget, a zenészeti rész előtt és után két táncjáték adatott, melyek leginkább Carrelle párisi groteszk-táncos föllépte által lettek volna érdekesek, de a művész mindjárt eleinbe kificamítá lábát, s azóta beteg; valamint ez esemény igen sajnos, úgy szinte sajnos dolog a valódi művészetre nézve, hogy a mostani ízlés leginkább csak oly táncolást szokott tapsokkal elárasztani, mely minden széppel ellenkezőleg a tagok természetelleni elferdítése által törekszik kitűnni; e kóros divat már a magyar táncot is majd kivetkőzteti eredeti méltóságos jelleméből, mert legjobb táncosink is jól tudják, hogy csak tagjaik kockáztatása által nyerhetnek zajos tetszést.



Hírnök. Politicai lap. (alapította és szerkesztette: Balásfalvi Orosz József), 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)


1840. november 19., 93. szám

A zenészet barátit, új érdekes éldelet várja nemzeti színházunkban, az európai hírű Lewy család legközelebb idő s gyakorlat érlelte előadásaival fogja mulattatni nézőségünket. (Sürg.)



(Az idézett szövegekben a helyesírást és a központosítást kissé javítottuk a mai szokás szerint, hogy gördülékenyebb legyen az olvasás.)